Page Background

BELÉPTETŐK

PARKOLÁSI RENDSZEREK

BIZTONSÁGTECHNIKA

Page Background

MAGYAR CÉG,

MAGYAR FEJLESZTÉSEK,

MAGYAR SZAKEMBEREKTŐL!

Page Background

RENDSZEREK FEJLESZTÉSE,

GYÁRTÁSA, TELEPÍTÉSE,

KARBANTARTÁS, ÜZEMELTETÉS!

Page Background

EGYEDI IGÉNYEK,

KÜLÖNLEGES ALKALMAZÁSOK,

MODERN TECHNOLÓGIA!

Page Background

KOMPLETT MEGOLDÁSOK,

MINDEN EGY KÉZBEN,

HOSSZÚTÁVÚ GARANCIÁVAL!

INTEP ACCESS

Az Intep Acces beléptető rendszer

Az Intep Acces beléptető rendszer alkalmas irodákban, lakásokban, épületekben, lakóparkokban, szállodákban és számos egyéb területen személy- illetve gépjármű beléptetés megvalósítására. Az alábbiakban részletesen olvashat a beléptetőrendszerek tervezéséről, alkalmazásáról, lehetőségeiről.

A beléptető rendszer működése

A beléptető rendszerek elsődleges feladata, a védeni kívánt épületekbe, helyiségekbe és épületrészekbe belépni kívánó személy (gépjármű) azonosítása, a belépési jogosultság megállapítása, a védett objektumban történő mozgások dokumentálása, az áthaladás szabályozása egyszerűen, biztonságosan és könnyen kezelhető módon, a jogosulatlan áthaladási, illetve belépési kísérletek jelzése – röviden, annak koordinálása, hogy ki, mikor és hová jogosult belépni.

„A beléptető rendszer egy komplex elektromechanikai-informatikai rendszer, amely telepített ellenőrző pontok segítségével lehetővé teszi az objektumokban történő személy- és járműmozgások hely-, idő- és irány szerinti engedélyezését vagy tiltását, az események nyilvántartását, visszakeresését. A szerkezeti elemeken túl tartalmazza azokat az intézkedéseket és apparátusokat melyek az üzemeltetéshez és a beléptetés felügyeletéhez szükségesek.”

(Bunyitai Ákos: A beléptető rendszerek helye és szerepe a vagyonvédelemben, Hadmérnök VI. évfolyam)

A beléptető rendszerek biztonsága

A beléptető rendszerek szűkebb értelemben az elektronikai jelzőrendszer tagjai. Ha jobban megvizsgáljuk a beléptető rendszereket, láthatjuk, hogy magukba foglalják az egyéb biztonságtechnikai intézkedéseket is. (pl.: kényszerített személyazonosítás), a mechanikai védelmet (pl.: forgóvilla) és az élőerős védelmet (pl.: vagyonőr, aki riasztás esetén beavatkozik) is.

A beléptető rendszer az egyéb rendszerekkel kiegészítve valósítja meg a komplex vagyonvédelmet. Támogató rendszerekre az eltérő funkciók miatt van szükség, mert a beléptető rendszer nem helyettesíti pl.: a kamerarendszert, vagy a behatolás-jelző rendszert.

RFID Kártyás beléptető rendszer ismertető blokksémája pdf formátumban >>

A beléptető rendszer alapfunkciói (MSZ EN 50133-1 szabvány szerint)

A beléptető rendszer alkalmazása

Beléptető rendszereket alkalmazunk, ha a következőkben részletezett feltételek valamelyike érvényesül

ideje zárat cserélni?

A beléptető rendszerekkel kapcsolatos legfontosabb elvárások

A beléptető rendszerek a belépésre jogosultak mozgását nem korlátozhatják indokolatlanul hosszú ideig, valamint a nap 24 órájában működőképesnek kell maradniuk, egyrészt biztonsági szempontból, másrészt azért, mert a felhasználók a beléptető rendszer hibáira azon nyomban és hevesen reagálnak. Más vagyonvédelmi rendszereknél, ha meghibásodik egy elem, pl. nem működik egy kamera, hibás egy mozgásérzékelő, az kívülről nem észrevehető, az érzékelő átmeneti kiiktatásával (bypass) a hibát a javításig elfedheti az üzemeltető. Ha viszont egy belépési pont hibásodik meg, akkor azt vagy be kell zárni, és ki kell vonni a használatból, vagy folyamatosan nyitva kell tartani, és egyéb módon, például élőerős védelemmel kell gondoskodni az áthaladás ellenőrzéséről. Ez nem csak kényelmetlen, megbízhatatlan, de költségekkel is jár.

Beléptető rendszerek működtetése esetén biztosítandó információbiztonsági alapelvek

A beléptető rendszer elemei

A beléptető rendszer beléptető terminálból (olvasóterminál, vezérlőegység, áteresztési pont, vagy másként áthaladást szabályzó eszközök és érzékelőik) központi egységből, tápegységből, a terminálok között, valamint a terminálok és a központi egység közötti adatátviteli hálózatból épül fel.

Dr. Lukács György, Kákonyi Gyula, Devecsai János, Kerekes János, Cseh András, Utassy Sándor, Marót László, Ecsedi Ákos, Kékesi Gábor, Hurtik Imre, Csengeri Péter, Kuti Mihály, Szilágyi Szilárd: Új vagyonvédelmi nagykönyv, CEDIT 2000 KFT, Budapest, 2002 - p. 209.

Az olvasó terminál (felismerő egység)

Az olvasó legfontosabb feladata, hogy azonosításra alkalmas információkat szolgáltasson a rendszer felé. Tisztában kell lennie az áteresztési pont állapotáról.

Beléptető rendszerek egyszerűsített működési vázlata

Az Intep PROX-WP olvasó terminálba a vezérlő egység is beépítésre került, így önállóan is tud ajtót nyitni.

Ezeket az eszközöket, olyan helyekre telepítik, ahol könnyen megtalálhatóak és nem zavarják az átmenő forgalmat. Speciális feladattal rendelkező olvasóterminál a munkaidő-nyilvántartó eszköz, melynek fő feladata az adatszolgáltatás a munkáltató részére a dolgozók valós munkaidejének kiszámításához (bérszámfejtés).

A Vezérlőegység

A vezérlőegység legfontosabb feladata, hogy összeköttetést biztosít az olvasó és a központ között, ahonnan az alapadatok kerülnek letöltésre. Rendelkezhet „intelligenciával”, ilyenkor képes eldönteni, hogy az adott személy, az adott időpontban és irányban jogosult-e az áthaladásra, más esetben csak közvetíti az információt a központba, amely meghozza a helyes döntést.

A belétető rendszer vezérlő egységei általában egy, vagy két olvasót tudnak kezelni. A vezérlő reléi segítségével vezérelni tudja például az ajtónyitó eszközöket, melyek tűzvédelmi szempontból jelentősek. A modern vezérlők ethernet kábelen keresztül kommunikálnak a központtal. Több vezérlő esetén a hálózati struktúra kialakítása lehet: sorba, csillag, gyűrű, fa, vegyes topológia.

A vezérlőegység legfontosabb feladatai

Az Intep által fejlesztett (INT-PROX-WP tipusú) olvasó terminálok sajátossága, hogy az olvasóba beépítésre kerül egy mikroprocesszor, amely ellátja a vezérlő feladatát. Az olvasó (a tápegységre csatlakoztatva) önállóan működni képes, közvetlenül vezérelni tudja az áteresztési pontot. Így a rendszer kiépítésénél jelentősen csökkennek a költség és a kábelezési-, szerelési munkák.

INTEP beléptető rendszer INT-PROX-WP kártyaolvasókkal

Intep beléptető rendszer INT-PROX-WP kártyaolvasókkal szerelve. Az olvasó terminál ellátja a vezérlő feladatát is, így jelentősen leegyszerűsödik a rendszer topológiája.

A Központi egység

A központi egység a kellő döntések meghozataláért felelős, a beléptetéssel kapcsolatos információkat tárolja (pl. a jogosultakról, vagy a belépési pontokról), vezérli a vezérlő egységeket. A vezérlőben lévő adatokat a központi egység segítségével változtathatjuk meg, mellyel új személyt vagy belépési pontot vihetünk fel, valamint módosíthatjuk a jogosultsági szinteket. A beléptető rendszer lehetséges szolgáltatásait a PC-n futó felügyeleti szoftver befolyásolja. Lehetőleg olyan programot kell létrehozni, amely a portás, vagy a diszpécser számára is könnyen kezelhető. Megkülönböztetünk offline és online rendszerstruktúrát. Az offline vagy más néven autonóm beléptető rendszerek, nincsenek folyamatos kapcsolatban központi egységgel, míg online társaik igen.

A központi egység legfontosabb feladatai

Az áteresztési pont (APAS: Acces Point Actuators and Sensors, vagyis áthaladást szabályzó eszközök és érzékelőik)

Az áthaladást szabályzó eszközök legfontosabb feladatai, hogy csak azok belépését tegye lehetővé, akik arra jogosultak (jogosulatlan személy be/ki lépésének korlátozása mechanikus vagy elektromechanikus eszközökkel), a szingularizáció megvalósítása (egy azonosítás, egy áthaladás) és a gátló-szerkezet állapotának (nyitott, zárt, stb.) megállapítása.

Működés szempontjából beszélhetünk életvédelmi (fail safe) és vagyonvédelmi (fail secure) áthaladást szabályozó berendezésről. A kettő közötti különbség abban rejlik, hogy tápkimaradás esetén milyen lesz az állapota, ha nyitott, vagyis szabaddá válik a menekülési út életvédelmi berendezésről, ha zárt (reteszelt), vagyonvédelmi berendezésről beszélünk.

Bunyitai Ákos: A beléptető rendszerek helye és szerepe a vagyonvédelemben, Hadmérnök VI. évfolyam 4. szám, 2011/12, - p. 18.

Az áteresztés leggyakrabban használt eszközei

A beléptető rendszerek belépési pontjainál a fent felsorolt eszközök biztosítják, hogy az azonosítás után egyszerre csak egyetlen személy vagy jármű (szingularizáció) tudjon áthaladni. Továbbiakban nem kerül sor az összes áteresztést segítő eszköz bemutatására.

A beléptető rendszereknél a legegyszerűbb áthaladást gátoló eszköz az elektromos zárral ellátott ajtó, melyből nagy választék áll rendelkezésre. Manapság egyre népszerűbb az ún. aktív elektromágnes, mely az ajtótokba építhető elektromágnesből és az ajtólapra rögzíthető önbeálló lemezből áll. Hosszútávon is jól működik, karbantartást nem igényel. Kevés energiával nagy tartóerejű ajtórögzítés érhető el vele.

A teljes magasságú beléptető eszközök, mint például a forgókapuk vagy a zsilipek a belépési pont teljes magasságában akadályozzák a védett térbe történő belépést, így ezeknél a nyílászáróknál az átjutás csak roncsolással valósítható meg. Itt nincs szükség külön biztonsági őr vagy videós megfigyelő kiegészítésre.

Ahol a küllem megkívánja, ott alkalmaznak teljesen üvegezett kivitelű forgókaput is, de ipari és nagy biztonságú objektumoknál célszerű a masszív, fémrácsos, egy- vagy kétkapus kivitel. Ellenálló mechanikával, hidraulikus csillapítással, visszaforgás-gátlóval és önbeálló rendszerrel készülnek.

Félmagasságú beléptető eszközök (forgóvillák, forgókeresztek) alkalmazása olyan helyen indokolt, ahol a belépés ellenőrzése kiegészül biztonsági szolgálattal, vagy videós megfigyelő rendszerrel, mivel nem zárják le teljes magasságban a belépési pontot. Gépjárművek be- és kiléptetésénél alkalmazott (elektro)mechanikai eszközök közül a sorompók, egy- vagy kétszárnyas nyílókapuk, toló kapuk, vagy a forgalomkorlátozó oszlopok a legelterjedtebbek.

A beléptető rendszer méretezése

Az áteresztési pontok számának kiszámítása

Áteresztési pontok száma = Náh x Tá / Tm

Az áteresztési idő számítása (Tá)

Áteresztési idő (Tá) = Ti + Táh + Tk

Dr. Lukács György, Kákonyi Gyula, Devecsai János, Kerekes János, Cseh András, Utassy Sándor, Marót László, Ecsedi Ákos, Kékesi Gábor, Hurtik Imre, Csengeri Péter, Kuti Mihály, Szilágyi Szilárd: Új vagyonvédelmi nagykönyv, CEDIT 2000 KFT, Budapest, 2002 - p. 239-242.

A beléptető rendszer egységei közötti adatátvitel

A terminálok, az áteresztési pontok, a vezérlő egység és a központi egység közötti adatátviteli hálózat fő feladata, a részegységek közötti kapcsolat fenntartása. Az adatkapcsolat megvalósítására különböző szabványos adathálózatot és protokollt használhatunk. Az adathálózat megválasztása, az adott feladattól, rendszer méretétől, terepi viszonyoktól és számos egyéb tényezőktől is függhet.

A beléptető rendszereknél használt legelterjedtebb adatátviteli szabványok

A hálózatot az illetéktelen hozzáféréstől védetten, védőcsőben kell vezetni és biztosítani kell a külső EMC zavarokkal szembeni magas fokú védelmet. Az esetleges kötéseket csak szabotázsvédett kötődobozokban lehet megoldani.

Biztonsági osztályba sorolás

Egy beléptető rendszer biztonsága a felismerési és a jogosultságkezelési osztályba soroláson alapszik.

Felismerési osztályba sorolás

MSZ EN 50133-1szabvány, Riasztórendszerek. Beléptető rendszerek biztonságtechnikai alkalmazásokhoz, - p. 12.

Jogosultságkezelési osztályba sorolás

MSZ EN 50133-1szabvány, Riasztórendszerek. Beléptető rendszerek biztonságtechnikai alkalmazásokhoz, - p. 12.

  • „A” jogosultságkezelési osztály: Ez az osztály olyan beléptető pont használatára utal, ahol a biztonság kívánt fokozata sem időbeni jogosultságot, sem pedig a beléptető műveletek naplózását nem kívánja meg.
  • „B” jogosultságkezelési osztály: Ez az osztály olyan beléptető pontra vonatkozik, amely időbeni jogosultságkezelési és naplózási funkciókat tartalmaz.
  • „B” jogosultságkezelési osztály: A „B" osztály magában foglalja a „BA” alosztályt, amely olyan beléptető pontra vonatkozik, amely időbeni jogosultság-kezelési funkciókat tartalmaz naplózási funkciók nélkül.
  • Azonosítási módszerek

    A belépő személy azonosítása történhet tudás (PIN kód), birtok (hordott azonosító)és biometrikus tulajdonság alapján, illetve ezek kombinációjával.

    Az azonosítás módja

    Pozitív kiválasztás

    A rendszer a korábban mentett adatokat hasonlítja össze az olvasóterminálról érkezővel („Csakugyan ő az?”)

    Negatív kiválasztás

    A rendszer teljes adatbázisában keresi és hasonlítja össze az olvasóterminálról érkező adatokkal („Ki lehet ez?”)

    Az első esetben a rendszer csak a belépővel foglalkozik – ha nincs egyezés, nincs belépés. A második esetben a teljes állomány átvizsgálása után derül ki, hogy van-e jogosultsága a belépésre, vagy sem. A pozitív kiválasztás gyorsabb.

    Az azonosítás alapja

    Tudás alapú azonosítás

    Az azonosítás PIN kóddal (4, 6 vagy 8 jegyű decimális szám) vagy meghatározott hosszúságú alfanumerikus jelsorozattal történik. Előnye, hogy csupán a felhasználó tudására épül, nincs eszköz, amit magánál kéne tartania, ugyanakkor gyakori a kód elfelejtése. A MABISZ ajánlása szerint a felhasználók száma a lehetséges kódok egy ezreléke lehet. A minimális kódszám 10.000. Fontos hogy a rendszergazdának legyen lehetősége a jelszó megváltoztatására. Modern beléptető rendszereknél csak a kártyás, vagy biometrikus azonosítással kombinálva javasolt a használata.

    Birtokolt tárgy alapú azonosítás

    Bankkártya formájú RFID azonosító kártya nyakpántra akasztható, átlátszó kártyatokban.

    Olyan személyhez rendelt, egyedi jellemzővel rendelkező adathordozók, amelyek tartalmazzák a beléptető rendszer és a tulajdonos jellemző azonosító adatait, így a rendszer képes lesz felismerni a belépő személyt.

    Fontos elvárás az azonosítókkal szemben, hogy hamisítás, vagy másolás ellen védettek, könnyen kezelhetőek, személyhez köthetőek, kisméretűek, esztétikus kivitelűek, olcsón, sorozatban előállíthatóak legyenek és adatvesztés nélkül álljanak ellen a környezeti hatásoknak. A MABISZ ajánlása szerint, az azonosítási mód legalább 1.000.000 variációt tegyen lehetővé.

    Azonosítók

    RFID azonosítós beléptető rendszer

    A leggyakoribb és korszerű azonosítási rendszer, amely az RFID technológiáján alapuló rádiós adatátvitellel működik. Hatalmas gyakorlati jelentősége abból származik, hogy segítségével adatokat lehet nyerni az adathordozó megérintése nélkül, mert az adatátvitel elektromos vagy mágneses hullámok segítségével történik.

    RFID azonosítók fajtái

    Az RFID azonosítókat számos módon lehet csoportosítani, működési frekvenciájuk, kódolásuk, formájuk, anyaguk és számos jellemzőjük alapján. Célszerű azonban az alábbi két csoportot megkülönböztetni.

    Szilikon karkötős RFID azonosító

    Mind az aktív és passzív azonosítók lehetnek (egyszer, vagy többször) programozhatók is. Hosszú az élettartamuk, az olvasás során nem kopnak, nem szennyeződnek, mágneses hatásokra kevésbé érzékenyek.

    A fényképpel, felirattal ellátható passzív kártyák igen kedveltek a beléptető rendszerekben, szabványos bankkártya méretűek (ISO7816), papírból vagy műanyagból készülnek. Műanyagból (PVC) készült kártyák, tömör, réteges- vagy szendvicskártya szerkezetűek. Azámos egyéb azonosító forma létezik, mint például a kulcstartós, karkötős, matrica, vagy akár ruhába varrható forma.

    A kulcsra tehető, öntapadós, karóra kivitelű és henger formájú szerelhető azonosítókkal személy-, áru-, és járműazonosítás, uszodai beléptetés, és még számos beléptető rendszer megvalósítható.

    kulcstartóra helyezhető RFID azonosító

    Az érintés nélküli olvasás előnyei

    Chip-kártyával működő beléptető rendszer

    Legegyszerűbb chip-kártyák egy tároló chipet, míg az intelligens (smart) változataik a tároló chipen kívül egy mikroprocesszort is tartalmaznak. Az utóbbiak lényegesen több információ tárolására alkalmasak. Beléptető rendszereknél csak nagyon ritkán alkalmazzák, jellemzően a mobiltelefonokban, italautomatáknál, könyvtárakban, bankok azonosítási rendszerében találkozhatunk vele.

    Kódkulccsal működő beléptető rendszer

    Kódkulcs

    A kódkulcsos beléptető rendszerben a belépésre jogosító eszköz egy elektronikus chipet tartalmazó kódkulcs (ibutton), amely gyakorlatilag csak formájában tér el a chipkártya működési elvétől. A kis méret miatt irodai, mechanikai ellenállóképessége miatt pedig, ipari körülmények között célszerű alkalmazni. Rendkívül megbízható, valamint az egyik legkisebb energiafogyasztású azonosítási rendszer. A kulcsot a kulcsolvasóhoz kell érinteni, az olvasása viszont igen rövid idő alatt (néhány ms) megtörténik. A mechanikai kopás a legjelentősebb hátránya.

    Vonalkódos beléptető rendszer

    Parkolási-, jegykiadó- és áruazonosító rendszerekben használatos a vonalkódos jegy, kártya, vagy matrica formájú vonalkódos azonosító. Az vonalkódos azonosítót telepített- (parkoló jegykiadó automata, forgóvillás kapu) és kézi leolvasóval is ellenőrizhetjük. A vonalkód fénymásolással könnyen hamisítható, ezért szigorúan védett beléptetésnél nem alkalmazzuk.

    Mágneskártyás beléptető rendszer

    Régebben a feliratozható, fényképpel ellátható mágneskártyák irodai-, banktechnikai-, parkolási-, pontgyűjtő rendszerekben, valamint beléptető rendszerekben is népszerűvé váltak. Nem korszerű technika, manapság már nem nagyon alkalmazzák, de pl. bankok bejárati ajtajánál még találkozhatunk ilyen megoldással. A mágneskártya mechanikai és mágnes érzékenysége miatt is ritkábban alkalmazzák.

    PIN Kódos beléptető rendszer

    Irodai-, ipari-alkalmazásokban lépcsőházaknál, kapubejáróknál, személyazonosításra alkalmazzák olyan esetekben, ahol a védettségi szint nem túl magas. Egy számkód beütésével azonosítja magát a személy. A számkódos rendszert a biztonság növelése érdekében kombinálhatjuk más azonosítókkal (pl. RFID kártyával).

    Rendszám azonosító beléptető rendszer

    INTEP belétető rendszer rendszámfelismerővel

    Rendszám felismerés kamerával

    Gépjárművek rendszámának leolvasásával automatikus beléptetést valósíthatunk meg. Az INT-LPR rendszámfelismerő szoftver, kamera képéből képes automatikusan azonosítani a képen megjelenő szabványos rendszámokat. A rendszer adatbázisa alkalmas eltárolni olyan rendszámokat, melyek állandó jogosultsággal rendelkeznek a belépésre. Ezeknek a rendszámoknak a felismerésekor a számítógép azonnal vezérelheti a forgalomirányítási rendszert (sorompók, kapuk, jelzőlámpák). Jegykiadásnál az azonosított rendszám rányomtatható a kiadott jegyre.

    Biometrikus beléptető rendszer

    A biometrikus azonosító rendszerek az ember egyénenként eltérő mérhető biológiai jegyei, viselkedési vagy élettani jellemzői alapján végzik a személyazonosítást.

    A biometrikus jellemzőknek két nagy csoportja van: a biológiai és a viselkedési jellemzők. A biológiai jellemzők közé sorolható a bőrmintázat (ujjnyom, ujjnyomat, ujjlenyomat, tenyérnyomat, talplenyomat), a kézgeometria, az érhálózat (ujjerezet, tenyérerezet), az arc és annak hőképe, a szem (retina, írisz), a DNS és az illat. Viselkedési jellemzők közé tartozik a kézírás, a beszédhang és a járásmód.

    A biometrikus azonosítás mintaillesztő algoritmuson alapul. A beléptető rendszer a korábban mentett mintát összehasonlítja aktuális adattal az egyén be- vagy kilépésekor. A megbízható a módszer, mivel az adatokat sem elveszíteni, sem ellopni, sem átadni nem lehet. Az eltárolt mintasablon személyes adatnak minősül.

    A korszerűnek számító berendezések kevesebb, mint egy másodperc alatt végrehajtják a beléptetést, a nagy forgalmú beléptető pontokon azonban ez a rövid idő is fennakadást eredményezhet, mivel meg kell állni a személynek, amíg a leolvasó dolgozik.

    Általában fokozottabb biztonságot kívánó helyiségbe (pl.: a vállalat szerverterme, TÜK-szoba, stb.) jutáskor alkalmazzák őket, ahol kevés ember beléptetését kell megoldani. Itt a biztonság növelése érdekében az egyes azonosítási módszereket kombinálhatjuk, pl: hangazonosítás és ujjlenyomat vagy írisz- és kéz lenyomat. A MABISZ ajánlása szerint, az azonosítási mód legalább 10.000 variációt tegyen lehetővé.

    Hátránya, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő elérhető árú olvasok csak részleteket tárolnak (egyedi paraméterekkel) az ujjlenyomatból, ezért minden olvasó terminálnál be kell tanítani az ujjlenyomatunkat. Ezeknél a termináloknál nem lehetséges egy központilag betanított ujjlenyomat adatainak feltöltése a terminálokba.

    Az antipassback funkció

    A belépési azonosító, áthaladás utáni átadásának (más személynek belépéshez) megakadályozására, az úgynevezett antipassback funkció szolgál.

    Az antipassback funkció fajtái

    Bunyitai Ákos: A ma és holnap beléptető rendszereinek automatikus személyazonosító eljárásai biztonságtechnikai szempontból, Hadmérnök VI. évfolyam 1. szám, 2011/03,

    A beléptető rendszerek egyéb jellemzői

    A FAR, FRR és FTER mutatók

    (Bunyitai Ákos: A ma és holnap beléptető rendszereinek automatikus személyazonosító eljárásai biztonságtechnikai szempontból, Hadmérnök VI. évfolyam 1. szám, 2011/03, - p. 24.)

    A 2. és a 3. felismerési osztálynál a hamis elfogadási arány nem lehet nagyobb 0,01 %-nál, a hamis elutasítási aránynak pedig kisebbnek kell lennie, mint 1%-ék.

    (MSZ-EN 50133-1:2006 Riasztórendszerek. Beléptető rendszerek biztonságtechnikai alkalmazásokhoz, 1. rész: Rendszerkövetelmények 1. rész: Rendszerkövetelmények – p. 13.)